Ha tényleg beüt a klímaváltozás, újra kell gondolni a mezőgazdaságot
Minél erőteljesebben melegszik a bolygó, annál nagyobb szükség lesz új haszonnövények telepítésére egy új tanulmány szerint.
Minél erőteljesebben melegszik a bolygó, annál nagyobb szükség lesz új haszonnövények telepítésére egy új tanulmány szerint.
Korábban úgy vélték a kutatók, hogy 14 Celsius-fok lehetett a globális átlaghőmérséklet az utolsó jégkorszak csúcsán, most azonban kiderült, ennél jóval hidegebb volt.
A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való maximálásával csupán feleannyit emelkedne a század végére a globális tengervízszint a jégtakarók olvadása miatt, mint azt a jelenlegi előrejelzések mutatják – derült ki egy nagyszabású tanulmányból.
A világ csaknem összes gleccsere veszít tömegéből, méghozzá gyorsuló ütemben – állapította meg egy frissen közzétett, minden korábbinál átfogóbb nemzetközi tudományos kutatás.
A tudósok szerint az általuk kifejlesztett fehér festék jobban hűt, mint egy légkondi.
Az ALTEO kutatása arra is választ keresett, hogy melyek ma Magyarországon a legismertebb környezeti problémák.
Ezen a nyáron 31 ezer hektár égett le, szemben a tavalyi 5,5 millió hektárral.
A Kaliforniai Egyetem tudósai szerint a betegségeket terjesztő szúnyogok, és más invazív fajok is elindultak az északabbra fekvő területek felé, mert a telek sokkal enyhébbek lettek.
Évek óta egyre korábban nyílnak a cseresznyefák virágai Japánban, ám ezúttal a szokásosnál is hamarabb kezdődött a jelenség. Az elmúlt 1200 évben nem láttak ilyet.
Sorban adják át az új szénerőműveket, és még újabbakat is építenek: amíg 2015-ben a világ szénenergiájának 44 százaléka származott Kínából, 2020-ra 53 százalékra emelkedett ez az arány.
Rekordmértékben nőtt tavaly az éves átlaghőmérséklet Oroszországban: 3,22 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1961–1990 közötti időszak átlaghőmérséklete és 1 Celsius-fokkal magasabb, mint a korábbi, 2007-ben mért rekord – közölte az orosz hidrometeorológiai és környezetfigyelő szolgálat, a Roszgidromet.
Egyre jobban érződik Németország időjárásán a globális felmelegedés hatása. A tavalyi – hasonlóan a világ egészéhez – a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta – közölte Gerhard Adrian, a Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke, aki egyben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elnöke is.
A kutatók szerint a hatalmas, A-74 névre keresztelt jéghegy természetes folyamat, nem pedig a globális felmelegedés eredményeként vált le a Brunt-selfjégről.
A számítások szerint 250 millió felnőtt korallra lenne szükség ahhoz, hogy 1 százalékkal növeljék a Nagy-korallzátony borítását.
A világgazdaság koronavírus-járvány miatti megtorpanása és az energiaszükséglet ezzel együtt járó visszaesése következtében 2020-ban jelentősen csökkent a széndioxid-kibocsátás világszerte.
Belgium, Nagy-Britannia vagy Olaszország nagyban hozzájárul ahhoz, hogy távolabb kerüljünk a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott céloktól.
Több európai országban is olyan meleg volt az elmúlt néhány napban, milyenre még nem volt példa korábban.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) középtávú stratégiájáról van szó.
Egy londoni kutatócsoport egy olyan speciális megoldást fejlesztett ki, amellyel ugyanannyi szén-dioxidot lehet kivonni a légkörből hat hét alatt, mint egy hatéves fával.
Néhány év leforgása alatt 600 kilométerrel voltak kénytelenek arrébb úszni a fiatal fehér cápák Kalifornia közelében.